Nagyon szépen köszönöm, mindenkinek az aggódást.

Igen, igazatok van, önsajnálatba estem és ez nem jó.

Rengetegen hívtatok, írtatok. El sem hiszem. Nagyon jól esett.

Megígértem pár embernek, hogy írok.

Baromira nincs jó hangulatom.

Hétről-hétre azért rettegni, hogy jól van-e Zsebi.

Nem tudom, hol húztam ki ennyire a gyufát, hogy ezt kapom.

Annyira várjuk ezt a kis jövevényt és mégis….

Azért nagyon bízom benne, hogy minden rendben van. (de…)

Már tudom, milyen érzés” repülni”.

 Egyre szarabbul vagyok az utrotól. Néha a nyelvem is alig pörög.

Ha akarnék sem tudnék menni sehová. Totál kiüt.

Reggel, ha felébredek, a szám olyan ízű, mintha százas szöget szopogattam volna.

Csak fekszem és alszok. 24 órából 20-at alszok. Nagyon kemény. J   

Szóval igazából nem is tudok mit írni.

Lassan megszámolom a tapétán a fűrészporokat, talán ez a legizgalmasabb történés az elmúlt napokban.

Minden könyvet megettem, 130 dvd-t néztem meg. Igazi kultúrember vagyok. J

Laca bevásárol a kis listájával.

Bár elég mókás, amikor a tisztasági betétet előtte lefényképezi, hogy milyet is kell venni. JJJ   

 Hát igen…. Ő már csak ilyen…

Anyukám ezerrel aggódik. Jönne, segítene. De nem tud. Alszok, tompa vagyok. Takarítani meg ne jöjjön, azt nem szeretném. Soha nem szerettem.

Nekem Ő nem cseléd, hanem az Anyukám.

A takarítónőt Laca intézi.

Hétfőn megyünk dokihoz. Mondtam Lacának jöjjön velem, mert mi van ha…. 

Legszívesebben lízingelnék egy uh gépet. De baromira drága!!!!! L

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.