Visszaállt minden a 3 hónappal ezelőtti kerékvágásba.
Én szombaton túlestem egy sürgősségi műtéten.
Jól vagyok, nem volt semmi baj.
Nehéz volt befeküdni a kórházba.
A legrosszabb az volt, amikor Olivértől megkaptam a puszit és elindultak Lacával.
Úgy húztam be a kórterembe, mint egy vadliba.
Ők elmenetek csavarogni, ameddig megérkezett anyukám Egerből,
hogy vigyázzon Olivérre.
Jó volt, hogy épp a volt kollégáim dolgoztak, talán megkönnyítette a kórházi létet.
Most pihengetek.
Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem,
hanem amit egy életen át hordunk,
mosolyogva, csendesen.
Lezárult....vége...
Olivér oviban.
Készülünk a 3. szülinapra.
Nagyon várja már. :)
A torta tűzoltóautó lesz és mi más lehetne az ajándék is. :)
Ő választotta a tortát.
Délben a családdal lesz ünneplés szombaton, este pedig a barátokkal. :)
Jajjjjj, de hogy már hogy várja.
Anya: lesz pezsgő is?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.