Lehajolni valamiért állva:  Guggolós-hátdöntős megoldással próbálom kikerülni. Terpeszben. Így veszem fel a cipőmet és a zoknimat is. Illetve talán inkább ülve, vagy félig fekve. Ne kínozzon senki, hogy le kelljen hajolnom! J Laca meg csak röhög. J

Előredőlni ülőhelyzetben. Kétszer is meggondolom, hogy kell-e az a pohár üdítő vagy a nasi. Ez amúgy jó fogyókúra is egyben. J  Vagy visítok Lacának, hogy kérek inni. J

Nem leenni a hasam: Elképesztő, hogy mindig ott van az útban! J Naponta kétszer legalább át kell öltöznöm. Laca válasza erre?: Büszke vagyok rád.

Nem kell reggeliző tálca: A tálca lassan megáll a hasamon, a bögre már tuti.

Hason vagy háton aludni. Háton meghalnék. Soha nem tudtam úgy aludni. A hason alvás már nem megy. L Most féloldalt próbálok aludni. Aztán, soha nem tudom, hogy mi a vége.

Huzamosabb ideig állni, ülni . Na, ez az, amit nem szeretek. A legjobb itthon a lábtartós fotelemben, vagy a puha bőrkanapén.

Víz nélkül elmenni valahova. El sem tudom képzelni. ½ literes flakon a „pici”  táskámban, na meg a kocsimban egy kis tartalék.

Ahol nincs vécé. Olyan helyre már nem megyek. Útvonalat úgy tervezek, hogy bármikor megtudjak állni.

Cipekedni. Tiltva van. Ez Laca dolga.  

Felállni a földről. Ez már fantasztikus film. J Jobb kar- jobb láb, nagy fenék, emelkedik, négykézláb és még mindig nem álltam föl.J  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.