Egyre kevesebbet alszom éjszaka.
Olivér még hajnal 1 órakor is táncol a pocakban.
Imádja az Apukája hangját.
Ahogy Laca beszél hozzá, úgy pörög. :)
Olyan jó érzés.
Tegnap végre sikerült délután aludnom, így megvolt a napi 6 óra alvásom. :(
Egyre többet keményedik a pocakom a Mg mellett is és fáj a derekam.
Este azt hittem nem tudom felkelni az ágyból, minden csontom fájt.
Annyira nehéznek éreztem mindenemet.
Tudom.. tudom.. pihenni kellene már.....
De olyan jó menni mindenfelé.
Olyan jó pocakosnak lenni.
Olyan jó, hogy a Kisfiam minden mozdulatát érzem.
Olyan jó, hogy nemsokára Szülők leszünk.
Ma és holnap karácsonyi partik.
És a leges, de legfontosabb, holnap jönnek nagyiék
és elkészül végre a Hercegem szobája.
Mutatok egy lesifotót a kiságyról, nagypapa reggel küldte:
Holnap pedig majd jönnek a babaszobás képek. :)
Olyan de olyan jóóóóó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.