A méhboltozat ekkor már a szegycsont magasságában van, és ez megnehezítheti a légzést, különösen étkezés után. Jó hír viszont, hogy lassan itt az ideje, hogy a baba feje lesüllyedjen és rögzüljön a medencében. Ekkor a hasi tájék felszabadul a teher alól, ami "cserébe" a kismedencébe vándorol. Ennek következtében még gyakoribbá válik a vizelési inger, sőt, ha eddig még nem jelentkezett, most a vizeletcsepegés is észlelhetővé válhat. Noha a vasraktárak a terhesség alatt szinte minden esetben hiánnyal küszködnek, most újra kezdenek feltöltődni. Ennek az egyik oka, hogy az anyai szervezet felkészül a szülés alatt várható természetes vérvesztésre, a másik, hogy a magzati vértermelés - amely eddig a mama vasraktáraiból gazdálkodott - lelassul.
A magzat erre a hétre elérheti a 2550 grammot, és még csak most kezd hízni igazán! A terhesség utolsó hónapjában a súlygyarapodás elérheti az egynegyed-egyharmad kilogrammot hetente. A zsír egyenletesen oszlik el a testén, de elsősorban a végtagokra és a vállak környékére rakódik le. A növekedéssel arányosan tovább szűkül a baba mozgástere, de az egyes mozgások intenzitása egyre nő. Az édesanya ekkor már jól ismeri a kicsi általános aktivitását, és ha nem is alkalmaz mozgásszámolási módszert - amelyből több fajta is létezik, a legelterjedtebb a 10 rúgás/mocorgás észlelése óránként -, figyelnie kell a változásokra. Fontos, hogy a mama értesítse a védőnőt vagy a kezelőorvost, ha a magzatmozgások gyengülnek, lényegesen ritkábbá válnak, vagy ha változás áll be a mozgás mintázatában.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.