Pár napja hajnal 3 körül fájdalmas sírással ébred Olivér.
Nagy nehezen tudom csak megvigasztalni és visszaaltatni.
Ma délután is újra így sírt.
Sokáig.. nagyon sokáig.
Végtelennek tűnt az idő.
Semmi nem volt jó.
Megkérdeztem, fáj-e valamije?
A fejét mutogatta.
Majd a száját kinyitotta és nyújtotta a nyelvét mutatta a fogát.
Azaz a 10. fogacskát.
Most töri át az ínyét.
Rémesen be van duzzadva és csupa véraláfutás neki az ínye.
Masszíroztam neki ezek után egy pelussal, mikor abbahagytam,
tátotta a száját, hogy folytassam.
Édesem nem beszél, de megérteti magát minden szituációban.
Bár, ma beszélt. :)
Várakoztunk reggel a Blahánál.
Egy aranyos néni odajött, milyen szép szeme van a kisfiúnak mondattal. :)
Olivér válasza erre jó hangosan: "nyanya"
Majdnem elsüllyedtem. :)
Bízom benne, jó éjszakánk lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.