Ma nem tudom Olivér, vagy én voltam nyűgösebb.
Egész nap nem volt jó neki semmi és nekem sem.
Persze a csillagokat lehoztam volna már neki,
de közben délutánra belázasodott én betaknyosodtam, így maradt a nyűg.
A végén a tűzoltóautókkal sikerült kibékítenem.
Persze a 3 bébihez is beszélek, de pihenésről álmodni sem merek.
Beteg gyerek, beteg anya, estig dolgozó apa mellett.
Mivel, a stimu, a punkció, a beülti sem úgy volt, ahogy kb-re kiszámoltuk,
hanem minden csúszott, úgy érzem, meg kell születni neki(k).
Ilyen rosszcsont gyerekünk csak nekünk lehet.
Persze tesztelgetek...
Szombaton kaptam reggel a Choragont, előtte szerdán.
Szombaton reggel a tesztem már negatív volt.
Hát, az utolsó az esti teszt ezer liter tea után.
Izgalmas napok elé nézünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.