Ma nagy lendülettel ébredtem.
Majd megyek vásárolni a WestEnd-be.
Veszek magamnak nadrágot. J
Persze a drága gyermekem közbeszólt. Újra visszajött a hányás.
Itthon maradtam.
Nem volt kedven senkit kinyírni az úton, mert nem az utat figyelem.
Na, meg vennem kellene övterelőt is.
Ha van valakinek esetleg elfekvőben, gondoljon rám! Átveszem!
Fekszem megint. Gondolom, a vérnyomásom is a béka feneke alatt. L
Pedig annyi emberrel kellene találkoznom, de így nem megy.
Annyira jó, hogy Laca támogat és mindenben segít.
Bár, az elején, nem volt ennyire zökkenőmentes.
Nélküle tuti nem tudnám végigcsinálni.
Azt hiszem, ez az igazi SZERELEM!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.