Érdekes dolog a blog világ.

Az Anyák napi nyűgömet megírtam,

volt aki azt mondta, nem merte volna megírni.

Vajon miért?

Nem csak a habos-babos dolgokat szeretném a Kisfiamnak megörökíteni,

hanem mindent.

Az élet nem rózsaszín cukormáz, mint sokan hiszik.

Vannak buktatók is.

Ezzel is találkozni fog majd.

Hála, nekünk Lacával önzetlen a szerelmünk,

ezen senki és semmi nem tud változtatni.

Igaz, most baromi sokat dolgozik,

de akkor is ébred velem 5 órakor és babusgatja Olivért, ha sír.

Bár napok óta csak reggel látja és este bekukkant az alvó Csemetére.

Az éjszakáink 3 napja rettenetesek.

Olivér 2 óránként ébred enni. Ma 5x ébredt.

Én szinte semmit nem alszom.

Olyan, mintha másnapos lennék.

Erre mondta ma Zsolti, bárcsak Ő lenne másnapos. :)

Zsolti! Kitartás! Remélem, holnap jó híreket kapsz a dokinál.

Én is lennék amúgy már másnapos. :)

Olivér keresztanyukáját 21.-én műtik.

Ez is aggaszt és az is, hogy Ő is eltolja a Tesómat magától,

mint én Lacát, mikor "baj" volt.

Anyukám 15.-én megy kórházba magas a vérnyomása nagyon.

Szóval, van min aggódnom. 

Néha csodálkozom, honnan van erőm,

hogy ennyi tejcsi legyen a Kisfiunknak.

Amikor megcsappan a tejcsi mennyiség,

szemezek a tápszerrel, de még mindig ott áll bontatlanul.

Inkább gyakrabban szoptatok, hogy növekedjen a mennyiség.

Bár, szerintem csak én érzem, hogy megcsappan.

Olivér kiegyensúlyozott, boldog baba és szépen nő,

szopi után elalszik, nem sír.

Ha ránézek, minden bánat kimegy az eszemből.

Imádom, ahogy hangosan kacag.

Ez a legszebb a világon.

És a legfontosabb!!!!

Már csak KETTTTTTTŐT kell aludni és jön hozzánk ANYUKÁM!!!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.