Nincs időm semmire.

Egész nap szinte bent vagyunk.

Napok óta esik az eső. :(

Olivér ezt nehezen visel (én is).

Azért minden nap sétálunk egyet az esőben, talán növök én is.

Séta előtt hozza a cipőjét, sapkáját,

majd brümmögni kezd és tolja a kocsiját.

Ez egyértelműen a séta jele.

Persze rólam sem feledkezik meg.

Az én, néha Laca cipőjét is hozza és tuszkolja a lábamra.

Bahalás, komolyan mondom, ahogy öltöztet.

Igaz, nem csak engem.

A tanulókutyus a nagy kedvenc most.

Megeteti, megitatja, pelenkázza!!!, ráülteti a bébitaxira és tolja.

Az összes testrészét megmutatja.

Édes, ahogy kiemeli, hogy két füle van. :)

Azt egyszerre fogja.

Bennünket sem kímél, a mutogatással. :)

Annyira hihetetlen számomra, hogy mindent megért.

Pár hónapja, még szinte semmit, csak raktározott.

Most pedig...

Csak kiejtem a bűvös szót, hogy Manci.

Akkor spuri a fürdőszobába és már nyomja is a mosógépet.

Tudja hová kell tenni az öblítőt, mosóport,

majd melyik gombbal indul a mosás.

Persze, hogy neki kell megnyomni az indítást.

Ennek örömére megtapsolja magát és elégedetten nézi,

ahogy a gépbe megy a víz.

Imádom. :)

Építőkocka most a kedvenc játék.

Hihetetlen, milyen magas tornyokat épít.

Rájött, ha a földön építi meg a második tornyot és úgy rakja az elsőre,

akkor nagyobbat tud készíteni, mintha állva építene.

Közben magyaráz ezerrel, mi épül. :)

Tegnap este nagyon cuki volt.

Állt a telefonommal a kezében és csak egy szót mondogatott folyamatosan.

Apppa..Apppa..Apppaaaa

Ez a legédesebb szó az Ajjjjjja mellett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.