Egyes vidékeken még ma is élnek ezek az elsőre extrém ötletnek tűnő feltevések, de gondoljunk bele abba, hogy még az egyetemet végzett szülők körében is tartja magát az a babonaság, hogy a baj elkerülése érdekében a harmadik hónap betöltéséig nem árulják el a várandósság tényét, s hogy a gyermek megszületéséig semmit sem vásárolnak meg a kelengyéből.

Csodaszerek

Ha a kismamának égett a gyomra, vagy ha rosszul volt és hányt, különböző „csodaszerekkel" orvosolták. Meleg sóval vagy ürömteába mártott ecetes kendővel borogatták a gyomrát. Hasznosnak tartották a kenyérhéj, esetleg éretlen gyümölcs, dió, illetve mandula, fűszeres pálinka, káposztalé, továbbá a tej fogyasztását. Volt, ahol konyhasót, leáztatott meszet, krétát, timsót, valamint oldott fehér agyagot etettek a várandóssal. Egyes helyeken pedig semmit nem tettek ellene, mondván, hogy ha elmulasztják a fájdalmat, akkor nem lesz haja a gyermeknek.

Kívánj bármit...

A másállapotos nő óhajait tiszteletben tartották, mivel úgy vélték, elvetéli magzatát, ha nem kapja meg, amit megkíván. Attól szintén tartottak, hogy a megtagadott tárgy alakja a megszületése után anyajegy formájában megjelenik a kisbaba testén. Így még a lopásért sem járt büntetés. Sőt: úgy hitték, hogy amelyik fáról egy várandós gyümölcsöt szakít le, az a fa bőségesebben fog teremni.

Jóslások

A gyermek nemére a kismama külsejéből próbáltak rájönni. Elterjedt az a hiedelem, hogy ha lány lesz, a várandósnak széles a hasa, ha viszont hegyesebb, akkor fiú születik. Abból is fiúra következtettek, ha a kismama arca májfoltos vagy szeplős lett, valamint ha sokat volt rosszul. Ha lepottyant tárgyakért nyúlt, megfigyelték, melyik kezével teszi. Ha bal kézzel: leány, ha jobb kézzel: fia születik - gondolták. Ha gombostűt talál, fiút, ha varrótűt, lányt hoz majd a világra. Ha kuvik szólalt meg a háznál, szintén lányt vártak. Úgy vélték viszont, hogy az újévi férfilátogató fiúgyermeket jelent. A várandósság vége felé közeledve - éjféltájban - a kismama bal gyűrűsujjáról egy körömdarabot a tűzre vetettek: ha pattogva égett, akkor lányban hittek...

Rácsodálkozás

Úgy tartották, a leendő anyának nem szabad a tüzet néznie, mert piros foltos lesz a baba bőre. Nem szabad se csúnya állatokra, se nyomorék emberre pillantani, mert ebből lesznek a kicsin az anyajegyek. Ám azt is kitalálták mellé, hogy ha véletlenül mégis rácsodálkozott valami effélére, lehet ellene védekezni: gyorsan a körömre kell tekinteni, el kell takarni a szemeket, vagy fügét kell mutatni, esetleg a hátsó fertályához kapni, hogy ott legyen majd a jel. A szemmel verés ellen is védekeztek: a kicsit szenes vízben fürdették, vagy megspriccelték a szenes lével. Néhány cseppet még meg is itattak vele.

Tiltott cselekedetek

Várandósan nem volt szabad esküt tenni, tanúskodni vagy temetésen részt venni.  A péntek baljós napnak számított, így a várandósnak nem volt szabad ezen a napon fonni, varrni, a szemetet az ajtó felé seperni. Aki állapotát letagadta, számíthatott rá, hogy a gyermeke is hazudós lesz. Tilos volt kötél alatt átbújni, mert akkor a kicsi halva születik. Ha a kismama sírba néz sápadt, ha vizes edényre ül, nagyfejű, ha tököt lop, kopasz, ha szőrös állatba rúg, akkor szőrös gyereke születik. Aki csorba edényből iszik, annak görbe szájú lesz a csemetéje. Aki páros gyümölcsöt eszik, vagy két sulykot vesz kézbe, annak ikrei lesznek. Tiltott munka volt a káposzta-savanyítás, a gyümölcs befőzés, a kovászkészítés, mert azok ebben az állapotban úgysem sikerülnek.

(Forrás: Anyák Lapja)