Nem nagyon voltam gép közelben az elmúlt napokban.
Jöttem-mentem.
Vasárnap a Kaális lányokkal találkoztam. J
Nagyon jó volt.
Úgy szeretném, ha mindenki a lehető leghamarabb átélné
a babavárást csodás perceit!!!!
Mindenkinek nagyon drukkolok!
Hétfőn a háziorvosnál töltöttem a fél napomat. J
Közben hívtam a Dokinénit, a vércukorterhelés miatt.
Nagyon aggódtam, hogy nem lesz jó, az előzményeim miatt.
DE, tökéletes. J 4,8 a terheléses.
Olyan boldog vagyok.
A nagy örömre való tekintettel Lacának vettem egy csokit. J
Úgy örült neki, mint egy kis gyerek. J
Majd felugrottam az Istenhegyire a véreredményemért és benéztem a Kaáliba is.
Olyan jó volt látni őket. Mindenki nagyon aranyos volt.
Legközelebb már csak Olivérrel megyünk!
Majd hazajöttem és beestem az ágyba.
Elfáradtam.
Újra beköszöntött a délutáni alvás időszak és a hányinger.
Az utóbbinak persze nem örülök, de legyen.
Édes teher.
Az éjszakákat a wc-re járkálást kivéve végig alszom kb 4 napja.
Nagyon jól működik a trükk. J
Megértette Olivér, hogy pihennie kell az Anyukájának is.
A drága Nagyszülők nagyon beindultak.
Annyi mindent szereztek Olivérnek, hogy csak na.
Persze a Tesóinkat sem hagyom ki.
Tőlük kapja majd a babakocsit. J
Hihetetlen, hogy mindenki mennyire imádja. J
Hát még mi.
Laca nem menne el úgy, hogy ne adjon puszit a Kisfiának.
Persze az a pocakpuszi, de az nem nekem szól, hanem a Kisfiának.
Az Ő Kisfiának!
Hihetetlen, milyen büszke.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.