Korán reggel sétáltunk Zsebivel.

Beugrottunk a piacra friss gyümölcsért.

Szépen állunk sorban, mikor elénk tolakszik egy festett sznob nő.

Majd közli, hogy ő dolgozni megy és siet, én meg ráérek, meg amúgy is ő tart el bennünket, mert a kismamák csak otthon unatkoznak.

Nem bonyolódtam vele vitába, ennyire nem lehet primitív egy nő.

(Pedig legszívesebben szájba vertem volna az anyák nevében.)

Finoman átadtam a zöldséges srácnak az áruinkat, ő még morgott közben,

hogy én simán ráérek (Olivér visított a kocsiban) .

Majd fizetés után finoman megfordítottam a babakocsit (tényleg extra finoman :) ),

úgy hogy véletlenül elérje a néni méregdrága harisnyáját,

amit azzal a lendülettel kiszakított.

Gondolom az ilyen embernek nincs gyereke, vagy remélem, hogy nincs.

Mert belegondoltam, vajon milyen lehet.

Átkozódott még egy sort a vakolata alatt,

én pedig mosolyogtam magamban,

nesze neked misssssssssz pics@ mehetsz a munkahelyedre a szakadt harisnyáddal.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.