Újra itthon.
Rohanás az életünk.
Megvolt dédike temetése 2 hete, majd anyukáméknál voltunk a hétvégén.
Alig vagyunk itthon. :)
A hétvége nagyon jól sikerült, majd dokumentálom képekkel is.
Olivér nagyon jól viselte az 50 fős családi banzájt.
Én ennek csak örültem, hogy nem egy kis betoji.
Báááááár... nagyon akaratos.
Ha valami nem úgy van, ahogy akarja, akkor ökölbe szorítja a kezét és toporzékol.
A hajam égnek áll.
Amikor leszidom, megáll a szoba közepén és befogja a fülét.
Kitől látta ezt????? :)
Tényleg nem lehet egy rossz szavam sem.
Tündéri pasim van.
Végre néha hagy aludni is éjszaka.
Van amikor csak 1x ébred. Jeeee
El sem hiszem, lehet, hogy egyszer ő is átalszik majd egy éjszakát?
Azt hiszem, a többi gondolatomat holnap öntöm betűbe, most alszok, ameddig lehet. :)
Addig is egy kis fotó:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.