Sokat gondolkodtam, hogyan is lesz majd.
Olvasgattam utána, majd az ösztöneimre hallgattam.
Emlékszem, mennyire vártam, hogy megszülessen, majd anyatejjel táplálhassam.
Megszületett, császárral, majd születése után tüdőgyulladást kaptam.
Tudtam, hogy küzdelmes lesz a siker, de érte teszem.
Anyai szívem tudta, hogy sikerül.
Harcoltunk együtt.
Boldog voltam, amikor az első 10 ml lecsúszott a pocakba, majd 20 és 30.
Sokan mondták, nem sikerül majd, de tudtam, hogy sikerülnie kell!
Sikerült és egy korszak pénteken véget ért.
Pénteken délután megbeszéltük, hogy most elmegy.
Megnyugodott.
Este még kereste, de elaludt nélküle.
Szombaton és vasárnap is eszébe jutott néha, majd megbeszéltük, hogy elment.
Ma már nem hiányolta.
Szépen elalszik nélküle.
Egy korszak véget ért 24 hónap és 22 nap után.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.